1690-ben született a háromszéki Zágonban. Tizenkét éves volt, amikor elhagyta a szülői házat és Zágont, huszonegy éves, amikor a fejedelmet elkísérte külföldi útjára. Többé sem édesanyját, sem Zágont, sem hazáját nem látta. Apja, Zágoni Mikes Pál, Thököly bizalmi embere volt, s részt vett a zernyesti ütközetben, ahol Heister tábornok osztrák seregeit a kurucok török segítséggel megverték. Az ütközet után számbelileg fölénybe kerülő osztrákok elől Thököly visszavonult Havasalföldre. Megbízásából Mikes Pál visszatért Zágonba. Árulás folytán Heister kezébe került, aki borzalmas kínzásokkal kivégeztette. Mikes Pál éppen csak láthatta fiát, hiszen Mikes Kelemen 1690-ben, a zernyesti ütközet évében született.

A Zágonban eltöltött gyermekévek után 1702-ben Kolozsvárra vitték, hogy a város jezsuita iskolájában folytassa tanulmányait. A jezsuita szellemben megtanult ugyan latinul, de minden egyéb hatást elhomályosított Rákóczi személye, s az új környezet, a Nemes Ifjak társasága, hova Mikest apja tragikus halála és nagybátyja tekintélye jutatta tizenhat éves korában. Rákóczi udvarában alkalma nyílott latin nyelvi tudásának fejlesztésére, olvasásra, önművelésre; szemtanúja lehetett a fényes diplomáciai fogadásoknak, látóköre megszabadult a jezsuita iskola szellemétől, emberismeretre tett szert, bekerült a hazai és európai politikai élet forgatagába, s megtette az első lépést Rákóczi közvetlen hatása folytán a felvilágosult gondolkodás útján. A fejedelem a hadvezetés és hadi tudományok mellett a reális tárgyak tanulmányozá sára (földrajz, térképészet, matematika) buzdította az ifjakat.

1709-ben belső apród, a fejedelem közvetlen környezetében ténykedik, ragaszkodása az ügyhöz, amelyet a fejedelem képvisel, egyre erőteljesebb, s amikor 1711-ben bekövetkezett a kuruc mozgalom hanyatlása, elkísérte a fejedelmet Lengyelországba. Nem szolgai hűség, hanem Rákóczi lenyűgöző egyénisége, mély humanizmusa, a szabadság és a haza szeretete kapcsolta Mikest is az önkéntes száműzetésbe indulók maroknyi csapatához. Több mint egy évi lengyelországi tartózkodás után 1712 őszén Franciaországban telepednek le a bujdosók. De itt sem maradhatnak sokáig, mert 1715-ben meghalt XIV. Lajos, s a kiskorú XV. Lajos környezete már merev, hideg magatartást tanúsított Rákóczival, s a szabadságharc ügyével szemben. Franciaországot elhagyva a bujdosók Törökországban, Rodostóban maradnak halálukig. Mikes a Franciaországban való tartózkodás ideje alatt elsajátította a francia nyelvet és megismerkedett a levélformával, mint irodalmi műfajjal. Leveleinek alapját naplójegyzetei képezték. Az irodalmi levélforma, amellyel Mikes már lengyelországi tartózkodása alatt megismerkedett a XVIII. századi Európa legkedveltebb szépprózai műfajai közé tartozott. Mikes egyénisége számára az irodalmi levélforma volt a legmegfelelőbb, mert formai sajátosságai, a bevezető és befejező kedveskedő udvariaskodások, a terjedelem rövidsége, a közvetlen, bensőséges, bizalmas hang, mely az irodalmi levelek báját, kellemét adják álltak lelkivilágához a legközelebb. A törökországi levelekkel új műfajt, az irodalmi levelet honosította meg a magyar irodalomban. A formai újszerűség mellett levelei a tartalom, a nyelv és stílus szempontjából is új értékekkel gazdagították az irodalmat.